A város szélén, kis házakban és viskókban kézművesek éltek. A Nílus nyugati partján, sziklás hegyek között terült el a Holtak Városa, Théba lakóinak hegyoldalba vájt síremlékeivel. Mellette, egy keskeny völgyben, a Királyok Völgyében temették el a fáraókat, innen nem messze pedig, a Királynők Völgyében feleségeik és gyermekeik sírboltjai voltak.
A sziklák közötti völgykatlanban húzódott meg az a település, melyben a Holtak Városának építői: kőfaragók és építészek, szobrászok és festők laktak. Ezek az ügyes mesterek faragták ki a síremlékeket, ők készítették a sírok falfestményeit, ők alkották a gyönyörű szobrokat. Kőből, fából, fémből ők csinálták azokat a csodás edényeket, bútorokat, díszeket, amelyekkel telis-tele voltak a fáraók, az arisztokrácia és a gazdagok sírkamrái.
Kari, a művészinas és kis barátai Deir-el Medinében élnek szüleikkel, s szemtanúként belekeverednek az Újbirodalom legbotrányosabb sírrablásába…