Menu

Szerb Antal: A királyné nyaklánca

kiralyne-nyaklancaA fiatal és szép Marie Antoinette királyné nyakláncának híres-hírhedt története.

1785-ben zajlott a Nyaklánc-per,  tárgya a kor két híres ékszerészének – Charles August Boehmer és Paul Bassenge – egyedülálló alkotása. a világ legdrágább ékszere, egy hatalmas gyémántokból készült több soros nyaklánc, mely 1 600 000 fontot ért akkor, s melyet még az egyébként ruhára, ékszerre rendkívül sokat költő királyné is drágállott.

Ám közbelépett egy fiatal és csinos szélhámosnő, a Valois-vérből származó La Motte grófné, aki a királynőhöz fűződő – de nem létező – barátságára hivatkozva, a királynő kézírását és aláírását hamisítva, behálózta a Marie Antoinette-be szerelmes Rohan herceget több más szélhámos segítségével, hogy megszerezze magának az ékszert. Számításába csak annyi hiba csúszott, hogy végül is nem volt, aki fizessen az ékszerészeknek – s így robbant ki a botrány, amely nemcsak a franciák, a párizsi utca népének volt nagy szenzáció, hanem akkoriban az egész világnak.

Részlet a könyvből:

“A nagy forradalom előtti évtizedekben élt Párisban két német ékszerész: Charles August Boehmer, akinek nevét Bo-emernek ejtették a franciák, és Paul Bassenge, akinek francia neve családjának francia származására mutat, ősei hugenotta menekültek voltak, Lipcsében éltek, amíg ez a Bassenge vissza nem származott Párisba és be nem társult az öregedő Boehmer üzletébe. Boehmer igen nevezetes ékszerész lehetett és már XV. Lajos uralkodása alatt megvásárolta magának a “joaillier de la couronne et de la reine”, a korona- és királynői ékszerész címet.

A két ékszerész, vagy legalább is Boehmer, aki kettőjük közül e történet előterében szerepel, nem lehetett egészen átlagember. Bennük is ott élhetett a nagyság álma és szenvedélye és a maguk ékszerészi módján igyekeztek hírre és halhatatlanságra. Évek hosszú és csendes munkájával összevásárolták Európa árubabocsátott legszebb gyémántjait. A gyémántokat nem foglalták párisias ízlésű keretbe, nem adták el, hogy vagyont szerezzenek és a pénzen olyan földbirtokot vásároljanak, amely nemességgel jár együtt; a gazdagodó polgárok akkoriban ezt tették, de Boehmerék külön úton jártak. A gyémántokat elzárták üzletükben és amikor már sok gyémánt összegyűlt, hozzáláttak a nagy műhöz. Elkészítettek az akkori világ legdrágább ékszerét. Erről a rekordkincsről, a végzetes gyémántnyakékről szól történetünk.

A nyakéket nagyon kevesen látták, még történetünk szereplői közül is – majd később megtudjuk, miért nem; nem függött senkinek sem a nyakán, nem a hordozójára hozott bajt, mint valami maleficum, hanem mint az elátkozott Niebelung-kincs a Rajna mélyén, pusztán azáltal vált végzetessé, hogy egy rövid ideig a világon volt. De az utókor szorgalmas tudósai megtalálták tervrajzát Boehmerék írásai között és így nem titok, hogy milyen lehetett. A rajz alapján attól félünk, hogy tulajdonképpen nem is volt nagyon szép; olyan hihetetlenül nagy, olyan barbáran, népvándorláskori leletként “kincs” lehetett, hogy inkább megdöbbenést kellett kiváltania, mint elragadtatást. Három gyémántláncból állott, közülük a harmadik és leghosszabb többsoros, a láncokról gyémánt médaillonok függtek és végűl is négy gyémántbojtban végződött.”

A KIRÁLYNÉ NYAKLÁNCA KÖNYV LETÖLTÉSE

Kategóriák