Geleta József hihetetlen útja, ami kezdetben a hazajutásról, a közepén már Mongóliáról, a végén pedig az országról, amit második hazájának tekintett…
Geleta József meglepő objektivitással és érdeklődő hozzáállással mesél arról a kilenc évről, melyet az orosz hadifogságból történt szökése után, nem egészen kényszerből Mongóliában töltött.
Ez a kilenc év pont a mandzsu uralom alóli felszabadulás, a teokratikus mongol állam és a szovjet „testvériség” idejére esett. A szerző élőben tapasztalhatta meg egy nép újbóli öntudatra ébredését, próbálkozásait az önállóságra, majd a túlságosan hamar bekövetkező bukást is.
Részlet a könyvből:
„Északon és délen két hatalmas birodalom. Közöttük riasztó némasággal a kővé és homokká dermedt tenger : a Gobi-sivatag. Partjain Oroszország és Kína, két világ — a fehérek és a sárgák. Titkok ködében folyik a harc már századok óta a két nép között a Góbiért, ahol fűszál se terem — a sivatagért, a nappal tüzesen izzó, éjszaka pedig csontfagyasztó kövekért, homokért.
Mindez — miért?
Ez is misztikum? Dehogy. Reális és világos hatalmi kérdés. Mert akié a Góbi, azé a biztonság Ázsia közepén. A Góbi homokján, kövein semmi se terem, a Góbi veszélyes és kérlelhetetlen ellenség •— nos, éppen ezért kell a Góbi . . .
Mert aki a homoktenger túlsó partján fészkelte meg magát, az az úr a sivatag másik oldalán is. Hiszen átjutni a sivatagon támadó csapatokkal, fegyverekkel és hadseregnyi élelmiszerrel szinte lehetetlen. De aki őrt áll a szörnyű tenger túlsó partján, az könnyen védheti a mögöttes részeket. Ezért akarta mindig Kína a sivatag északi határát, Oroszország pedig a délit. Ezért a soha nem nyugvó harc közöttük évszázadok óta.
És újabban már beleszólt az évszázados harcba — Japán is.
A két, illetve már három birodalom sokszor nyílt, de állandó titkos harcának színterén, a Góbi északi partján merednek ég felé a Szent Hegy, a Bogdo Ul több mint háromezer méteres gerincei. A Bogdo Ul hatalmas hármashegység, buja növényzete és gazdag állatvilága érintetlenül maradt fenn az idők kezdete óta, mert erre a területre : a Szent Hegy bérceire csak különleges engedély alapján léphet halandó, szigorúan őrzik a lámák. Idegen nem is kerülhet oda. Aki pedig mégis megkapta az engedélyt, egy fűszálhoz nem nyúlhat, egy lepkét nem foghat: szent és érinthetetlen minden, ami ott van s aki a parancsot netán megszegi — halállal bűnhődik.
A hatalmas hegység alatt a Bogdo Charun — a Szent Kolostor-épület csoportjai sorakoznak, messzebb cifra házak, sátrak, lárma, lüktető élet: a Bogdo Gegen — a Nagy Láma székhelye, Urga, Mongólia fővárosa.”
A KÉT KÖTETBŐL ÁLLÓ KÖNYV LETÖLTÉSE