Gáspár Ferenc tengeri utazásainak nevezetes részét egyszerű vitorlás hajókon tette meg és ez által több ideje, jobb alkalma volt az emberek és országok tanulmányozására. Aki gőzhajón szeli át az óceán sós hullámait, gyorsabban utazik ugyan és kényelmesebben is, mint az, akinek várnia kell, amíg Aeolus apó jónak látja megduzzasztani a vitorlákat.
Röpke utazás közben csak felületes tapasztalásra tehet szert az ember. Vitorlás hajón való utazásnál sokszor tovább tartózkodunk a kikötőben, semmint kedvünk tartja és azért bővebben van időnk tapasztalatok gyűjtésére.
Részlet a könyvből:
„Tizennégy napi időzés után a „British India Steam Navigation Company” egyik hajóján, a Punduán folytattuk az utat azzal a tervvel, hogy körülhajózván Elő-Indiát Kalkuttáig, onnan vagy Rangunba (Birmában), vagy egyenesen Singapurebe indulunk, a szerint, a mint az idő és a hajózási viszonyok megengedik. A British India Company hajói ma már jelentékenyen hanyatlottak, a mióta a szárazföldet keresztülmetsz vasutak legyőzhetetlen kon kurrencziát hoztak létre. A mióta az emberek a Bombayből Kalkuttáig terjed utat hatvan óra alatt tehetik meg vasúton és negyven óra alatt Madrasban lehetnek, még pedig — a mint láttuk — igen olcsó árban, azóta az Indiát körüljáró gőzhajók jelentősége igen nagyot csökkent. Hasztalan erőlködés volt a menetdíjat még olcsóbbra leszállítani; nem használt semmit. A bombay—goai útért, mintegy kétszáznegyven t. m., a bennszülöttek a III. osztályon egy és egy negyed rúpiát (körülbelül két koronát) fizetnek; mi az I. osztályon másfél fontot fizettünk. Az utasok eliteje azért tetemesen meg csökkent és a British India Company hajóit főképen a bennszülöttek veszik igénybe, a kiknél nem a „time is money”, hanem a „money is only money” jut érvényre.
Ennek a „kisebb értékű” közönségnek megfelelően a hajók berendezése és az utasok ellátása is — csekélyebb értékű. Rende sen régi kimustrált hajókat osztanak be erre a vonalra és ennek megfelelően a hajó vezetői és személyzete sem egészen „first rate”-beliek. A turistának azonban, a kinek időbeosztása folytán az id nem drága és a kit nem valamely sürgős „business” hajszol, hogy minél előbb érkezzen például Pondicherybe, Madrasba vagy Kalkuttába, hanem ellenkezőleg, a kinek az egyes állomásokon való minél hosszabb veszteglés van ínyére, annak a British India Company hajói a legnagyobb mértékben megfelelnek. így volt a mi esetünk ben is; „mi várhatunk”, mi nem sietünk. Tehát rajta, előre a Punduával.”
A HAT KÖTETES FÖLD KÖRÜL KÖNYV LETÖLTÉSE
- I. Délamerika (1. rész) (42 MB)
- I. Délamerika (2. rész) (34 MB)
- I. Délamerika (3. rész) (43 MB)
- II. Nyugot-India és Afrika (1. rész) (49 MB)
- II. Nyugot-India és Afrika (2. rész) (54 MB)
- II. Nyugot-India és Afrika (3. rész) (44 MB)
- III. Kelet- és Hollandus India (1. rész) (38 MB)
- III. Kelet- és Hollandus India (2. rész) (31 MB)
- III. Kelet- és Hollandus India (3. rész) (41 MB)
- IV. Vitorlával Ázsia körül (1. rész) (38 MB)
- IV. Vitorlával Ázsia körül (2. rész) (41 MB)
- IV. Vitorlával Ázsia körül (3. rész) (41 MB)
- V. Ausztrália, Csendes oceáni szigetek, Japánország, Khina, Szibiria (1. rész) (55 MB)
- V. Ausztrália, Csendes oceáni szigetek, Japánország, Khina, Szibiria (2. rész) (53 MB)
- V. Ausztrália, Csendes oceáni szigetek, Japánország, Khina, Szibiria (3. rész) (52 MB)
- VI. A tengerészet lovagkora (1. rész) (32 MB)
- VI. A tengerészet lovagkora (2. rész) (36 MB)
- VI. A tengerészet lovagkora (3. rész) (42 MB)