India sokak álma, kevesek kincse.
Álom, mert évszázadokon keresztül az a hír járta, hogy India kincsesbánya. Gazdagság, pompa, szerelem, mindez elérhetetlen távolban, bejárhatatlan messzeségben. Az angol gyarmati tisztviselők voltak az elsők, akik kézközelbe hozták ezt a mesevilágot és annak összerabolt kincseit. A hétköznapi ember számára azonban India változatlanul elérhetetlen álom maradt. A nagy távolságok, az iszonytató körülmények, a belső területek zártsága a tehetősebbeket is megfontolásra készteti, végigjárják-e India csodáit. És közben a csoda tovább fogy, kopik, elemésztődik.
Így India kevesek kincse marad. Keveseké annak ellenére, hogy lakóinak száma a milliárd felé közelít. Ők többnyire nagyon, irtóztatóan szegények. A látogatóba érkező külföldiek – még ha hosszú éveket töltenek is ott – többnyire Indiának csak egy-egy szeletkéjét tudják megkóstolni, vagy a felszínt érzékelni. Kinccsé csak azon kevesek részére válik, akik a természeti, építészeti szépségeken túl kísérletet tesznek a nagyon kedves, nagyon barátságos ember megismerésére, a szellemi értékek befogadására.
A szerzőnek megadatott, hogy két szakaszban hét évet töltsön feleségével együtt ebben a csodavilágban. Magukba szívták egész Indiát, mindent, szépet, csúfat, érthetőt, érthetetlent. India elvarázsolta őket.
Tartalom:
I. Találkozás Indiával: II. Ázsiai Nemzetközi Vásár, 1972, Delhi
I.1. A száris hölgy. Moszkva, Seremetyevo
I.2. Air India. Vendégszeretet, veg – non veg, guggoló utasok
I.3. Az októberi hőség. PALAM repülőtér, Delhi, az Ashoka (Asóka) szálló
I.4. Építkezés indiai módra. Villanyszerelés, kosár-lánc, ketten egy lapáttal, munkadal – az első nyomorultak
I.5. Az indiai hivatal. Manager No 1.
I.6. A kirendeltség és környéke: Golf Links
I.7. Versenyfutás az idővel. Vállalkozók szembeállítása. Három-négy pavilon fog elkészülni
I.8. Defence Colony – Jolly Corner
I.9. A csodák nyitánya: Ó-Delhi
I.10. Közlekedés: taxi és motoros riksa
I.11. Találkozás egy érinthetetlennel. Személyzet: a ma is élő tabuk
I.12. Porba hullik a magyar konyhába vetett hit. Az első indiai ételek
I.13. A csodák folytatása: Red Fort (a Vörös Erőd)
I.14. A Puskás-nimbusz – még Indiában is
I.15. (Itt még) le a kalappal a magyar munkás előtt
I.16. A Nagymogulok szelleme mindenütt: Szikandra, Tadzs Mahal
I.17. És tovább: Agra Fort, Fatehpur Szikri
I.18. Koldus és bűvész, fakír
I.19. Az Old Fort (Purana Kila = Régi vagy Öreg Erőd)
I.20. Hinduk, muszlimok és szikek. Az étkezés mint kapocs
I.21. Sensation: nyíltszíni taps
I.22. A megnyitó és Indira Gandhi, az óriás
I.23. És a nyitófogadás
I.24. Villanásnyi emlékek: a Nemzeti Múzeum, az afgán kor emlékei, Humajun mauzóleuma, csillagvizsgáló
I.25. A hindu Újév: Diváli
I.26. A kíváncsi tömeg
I.27. Good-bye India! – vissza fogok térni