Kis útikönyv egy magyar utazó tollából, kulturális, történelmi tényeket, érdekességeket, személyes élményeket tartalmazó, rövid fejezetekkel.
Részlet a könyvből:
„Frank Fiedler a horgonyláncon üldögélt, és az óceánt kémlelte. A hajó orra könnyedén hasította a vizet, perzselve tűzött a nap, zubogott a sós tenger, habja szinte forrt. A fiú mély lélegzeteket vett, úgy szívta magába a meleg, párás tengeri levegőt, mintha inhalált volna. A tengeren való tartózkodás edzettebbé tette őt, már nem kínozta úgy az allergiás nátha, mint otthon, az NSZK-ban. Apjának és orvosának tökéletesen igaza volt, amikor a középiskola befejezése után azonnal a tengerre küldték. Afféle hajósinas volt itt, gondtalan matróz, akire kisegítő munkákat bíztak.
A szélsebesség állandó ingadozása erősítő ingerekkel hatott a bőrére. A tengeri levegő hatására szervezete alkalmazkodóbbá vált a hőmérséklet változásaival szemben, és megszűntek a szárazföldön oly gyakori krónikus légúti panaszai. Most már azt is tudta, hogy a tengerparti lakosság közismerten kevésbé hajlamos a hűléses megbetegedésekre, mint a szárazföld belsejében élők. Ez a tengerek nagyobb hőmérsékleti kilengéseket mérséklő hatásának köszönhető. A nyár forróságát enyhébbé és elviselhetőbbé teszi a tengerről érkező szellő, a tél, pedig azért szelídül meg, mert a tenger ilyenkor adja ki a nyáron elraktározott meleget. Egy erőteljesebb hullám felcsapott a fedélzetre, a víz egyenesen Fiedler arcába vágódott. De a szemébe, orrába, fülébe, szájába is jutott belőle. A tengervizet nagyon sósnak érezte, s ezt azért tartotta különösnek, mert éppen reggel olvasta a hajókönyvtárban, hogy az Atlanti- és nem a Csendes-óceán a legsósabb a három óceán közül. A tengerészeti földrajzot tanulmányozva értette meg azt is, hogy az óceánok és melléktengerek vizének a színe összefügg a sótartalommal és a hőmérséklettel. Minél sósabb a tengervíz, annál sötétebb kék a színe, s a két legsötétebb kék szín az egyenlítő két oldalán található sómaximummal függ össze. Ugyanezért kék a Földközi-tenger is. Minél kisebb a tengervíz sótartalma, annál jobban elhalványodik a színe. A tengervíz színének a hőmérséklettel való összefüggése abban nyilvánul meg, hogy a hideg zöld színárnyalatot alkot, a meleg pedig a kék változatos színharmóniát hozza létre. Ezért üt el olyan láthatóan a hideg Labrador-áramlás zavaros, szürkészöld színe a meleg Golf-áramlás kékes vízszínétől. Természetesen mindehhez az ég színe is hozzájárul. A Földközi-tenger örökké kék ege nyilvánvalóan csak erősíti a tengervíz kékjét, viszont a magasabb szélességek felhői, ködfüggönyei és esőfátylai miatt szürkének látszik a tenger.
Fiedler felemelte a távcsövét, belenézett, és nem akart hinni a szemének. A nap, fényes sugarai majdnem elvakították.
Sok száz méternyire túl a hullámok megtörtek, s szivárványszínekben pompázva ott terült el előtte a sziget. Partján mozdulatlan fekete pontokat látott: egyikük hirtelen megmozdult, vendéghajós csónakjához futott, a többiek a pálmafák mögé szaladtak. Emberek voltak.”