Feledi Gáspár a falu bírója. Két gyermeke és egy nevelt lánya van. Fia, Lajos épp a nevelt lányt, Bátki Tercsit készül eljegyezni. Tercsi éveken át Göndör Sándor parasztlegény szerelme volt, aki még most is bolondul érte; a kocsmában duhajkodik, nem tud a szakításba belenyugodni. Hogy a bíró segítsen Sándoron, a víg kedélyű, állandóan legények után járó Finum Rózsi által próbálja Sándor fejét elcsavartatni, de hiába. Göndör Sándor megjelenik a háznál, kérdőre vonja Tercsit és rálő, majd pisztolyát önmaga felé fordítja, de lefogják.
Amikor egy évvel később Göndör Sándor a fogságból hazajön, Tercsi és Lajos már házasok. Kora hajnalban Feledi kisebbik leánya, Boriska kimerészkedik az utcára, hogy meglesse a kocsmában dorbézoló Sándort, aki után régóta epekedik. A dolog nem marad titokban, mivel Gonosz Pista meglátja őt és kikotyogja. E tette miatt Boriskát feldühödött apja kitagadja.
A folyóparton barangolva Boriska váratlanul a falut örökre elhagyni készülő Sándorral találkozik. Megvallja szerelmét, de a legény nem veszi komolyan, mire a lány a folyóba veti magát. Sándor ijedten a lány után veti magát. A bíró házában már azt hiszik, Boriska vízbe fulladt, mivel kendőjét a folyóparton Gonosz Pista megtalálta. Amikor Sándorral együtt megjön és bevallja szerelmét, a „falu rossza” pedig javulását ígéri, Feledi bíró áldását adja a párra.
„Ki a tisztább kezű?… Bolondgombát evett ez? Én és Finum Rózsi mossunk tiszta kezet?… No, ez még nagyobb szeget ütött a fejembe, mint a Göndör gyerek veszekedő kedve! Megyek is már hazulról, mert még megérem, hogy a kézfogó előtt beüt a mennydörgős mennykő, s elsepri minden örömömet!”