„A hatha-jóga lámpása” egy a X-XIV. században keletkezett, rendkívül fontos, Indiában manapság is tanulmányozott és használt szanszkrit nyelvű jóga-tankönyv pontos, hiteles fordítását tartalmazza. A megértést megkönnyítendő a szöveget egy informatív előszó, száznál több végjegyzet, és a fontosabb szakkifejezések kisszótára kíséri. A jógagyakorlatokat, gondosan megrajzolt ábrák magyarázzák.
„A hatha-jóga lámpásá”-nak négy fejezete, melyeket a legenda szerint Górakhnáth, a híres indiai jógamester állított össze, sorra veszi a jóga elméletének és gyakorlatának lépcsőfokait: az erkölcsi szabályokat, az egészséges életmódra vonatkozó intelmeket, az ülésmódokat, testgyakorlatokat (az ászanákat), a légzőgyakorlatokat (a pránájámát), az összetett, sokszor szexuális praktikákkal fűszerezett titkos gyakorlatokat, és a meditációs technikákat, melyek közül az ún. laja-jógára helyezi a hangsúlyt, ami egyfajta hang-meditáció.
A Hatha-jóga-pradípiká Indiában rendkívüli tiszteletnek és népszerűségnek örvend, a jóga egyik alapszövege.
Részlet a könyvből:
„A Kundaliní eme misztikus felemelkedését a következő módszerekkel, „jógákkal” segíthetjük elő: be kell tartanunk a főbb és kisebb szabályokat, melyek közül az előbbiek fényében figyelemre méltó az önmegtartóztatás, a brahmacsarja. Ezek után különböző nyújtó- és feszítőgyakorlatokkal, lazítással, bonyolult és nehéz ülőhelyzetek gyakorlásával kell testünket megszilárdítani és hajlékonnyá tenni azért, hogy képes legyen egy-egy pozícióban hosszabb ideig szilárdan megmaradni. Itt külön ki kell emelni a gerincre irányuló, igen pozitív hatású gyakorlatokat. Ezek teszik ki a Hatha-jóga-pradípiká első fejezetét, „tanítását”.
A második tanítás a légző- és tisztítógyakorlatokat írja le, melyeknek fő célja a test teljes megtisztítása valamint a szamádhi-állapothoz, a „jóga-alváshoz” elengedhetetlen, a mélyalvásra jellemző légzésforma tudatosítása és begyakorlása.
A harmadik tanítás a mudrák sokszor meghökkentő gyakorlataiba vezeti be az olvasót. A mudrá szónak számos jelentése van, többek között „pecsét, lezárás, kéztartás, testhelyzet, pörkölt gabona, női partner a rituális érintkezésbe” stb. A szó jelentésének sokrétűsége jól tükröződik a szövegben is: találunk itt testhelyzet-leírásokat, melyeket légzőgyakorlatokkal kombinálnak, ún. „elzárásokat”, „zárakat”, azaz bandhá- kat melyek a torok, a has és a végbél összeszorítását jelentik, aminek a célja a pránának a szusumnába való beáramoltatása.”