Menu

Charles Lorre (Nagy Károly): Az elátkozott erőd (Hangoskönyv)

az-elatkozott-erodEgy fiatalember megment egy másik fiatalembert, de kis híján belehal. Az ilyesmi előfordul Marseilles-ben. Megpróbálja lebeszélni róla, hogy beálljon a légióba, de aztán rájön, hogy az asszony verve jó és maga is beáll. Marseilles-ben ez is mindennapos. Egy őrmester idegrohamot kap, mire az öröm általánossá válik.

Humoros történet egy isten háta mögötti afrikai erődben történő dolgokról.

Részlet a hangoskönyvből:

„– Mondja, fiatalember, meg tudna állni a saját lábán?
– De hiszen állok!
– De nem a saját lábán!
– Hát min?
– Az én kezemen!
– Ezer bocsánat! Igazán nem akartam terhére lenni! Az utóbbi időben kissé szórakozott vagyok!
– Nem tesz semmit! Egyáltalán nem érzem sértve magam.
– Higgye el, mélyen fájlalom a dolgot!
– Megvallom, én is. Különösen, ami a hüvelykujjamat illeti. Nem tudom, hogy vagyok vele, de ez a legérzékenyebb végtagom!
– Igazán? Nekem a fülem! De most nem tudom biztosan, hogy az végtagnak számít-e?
– Ebben én sem vagyok biztos.
– Hát igazán nem haragszik?
– Cseppet sem! Szóra sem érdemes!
– Akkor engedje meg, hogy bemutatkozzam. Nevem Jules Octay Middleton!
– Örvendek. Francois Lermier!
– Úgy látom, monsieur Lermier, hogy még mindig haragszik rám!
– Ezt miből gondolja?
– Mert kezet sem nyújt nekem!
– De az Istenért, hát hogy nyújtsak, mikor még mindig rajta áll!
– Micsodán?
– A kezemen!
– Ó, ezer bocsánat! Mondom, hogy átkozottul szórakozott vagyok! De már megyek is le a kezéről, uram! Máris indulok!
– Számolom a perceket!
– Nos, ide figyeljen, így ni! Máris lent vagyok!
– Hálásan köszönöm!”

AZ ELÁTKOZOTT ERŐD HANGOSKÖNYV LETÖLTÉSE

Kategóriák