Menu

Szente B. Levente: Tücsök, Zöld Manó és a többiek

A TÜCSÖK, ZÖLD MANÓ ÉS A TÖBBIEK MESEKÖNYV LETÖLTÉSE

Tartalom

Tücsök és Picur találkozása (I. rész)
A Kő (II. rész)
És megjelennek a koboldok (III. rész)
Erdőhon fogságában (IV. rész)
Fátyolka, az örökség része (V. rész)
Hazatérés (befejező rész)

Részlet a könyvből:

“Lent a patakpartot, alig hüvelyknyire a víztől, abban a mélységben ahol még csak kevesen jártak, keresztül-kasul fűzgyökerek szőtték át. Úgy fonódtak össze, egymásba csimpaszkodva, mint valami kígyók, akik éppen hangtalan és nesztelen, titkos táncukat ropják. Ám mégis, valahogyan különösen szép látvány volt ez: egyszerre volt szépséges, egyszerre ismeretlen és félelmetes.
Első pillantásra maga Tücsök is azt hitte, hogy kígyókat lát, ugyanis olyat, mint ami a szeme elé tárult, ő még nem látott. Mezőlakó, hogy is láthatott volna ilyen furcsa és fölöttébb félelmetes dolgokat.
Ha az áradás ide nem sodorja, bizony a Kerek Mező összes kincséért sem tenné ide a lábait!
De hát, – mentségére legyen mondva – nagyon hirtelen történt az egész, s ki hitte volna, hogy csakugyan annyira kiönt a Patak. Mert ő egyszer biztos nem vette komolyan a híreket.
Amikor Csípi, a pacsirta körberöpködte a Kerek Mezőt, aztán az Ismeretlen Romok tetejéről kikiáltotta, hogy – „jön a Patak, menekülni kell”, – ő éppen hegedűjét próbálgatta. Későfélben volt egy lakodalomból, ahová hivatalból volt meghívva. Katica és Bakica esküdött éppen a Patak mögötti bodzaerdőben.
Hej, pedig mekkora bogársereg jött volna össze arra a menyegzőre!
De pillanatok alatt zajlott le minden.
Előbb csak néhány esőcsepp pottyant alá az égből. Ebből zuhogó lett, mintha öntötték volna, aztán egyszerre csak ott termett a nagy víz.”