Menu

Kovács Elemér: A vasfüggönyön innen

A VASFÜGGÖNYÖN INNEN KÖNYV LETÖLTÉSE

Ha valaki mélyebben szeretné megismerni a szovjet érát, a totalitárius rezsimben élő kárpátaljaiak hétköznapjait, annak azt ajánljuk, hogy történelmi tanulmányok és a kortársak visszaemlékezései mellett szemezgessen az ebben az időben keletkezett politikai anekdotákból.

Mert ezek a rövid, olykor csak néhány mondatból álló történetek – melyet jellemzően közép-európai abszurdnak is neveznek – igazán rávilágítanak a rendszer lényegére. Kötetünkben azt is bebizonyítjuk, hogy a vidékünkön berendezkedő új hatalom bizony nem vette ezt sem tréfának: akadtak szép számban olyanok, akiket egy rosszkor, rossz helyen elmondott anekdotáért három-öt évi szabadságvesztésre ítéltek. Nem hiába választottuk a kötet címéül A vasfüggönyön innen szókapcsolatot.

Nagyrészt a kárpátaljai magyarság elzártságának köszönhető, hogy itt még fennmaradtak a falucsúfolók, melyekkel az egymás szomszédságában települések lakói jellemzik a másikat. Kifigurázva a szomszéd atyafiak negatív tulajdonságait, azok butaságát, tájékozatlanságát, úrhatnámságát.

Amikor 1944 őszén a bevonuló szovjet katonák a magyar férfi lakosság jelentős részét lágerbe hurcolták, kevesen gondolták, hogy ezzel még nem ért véget az itt élők kálváriája. Az édesapák alig jöttek haza a lágerből, a fiaik már mehettek sokszor a helyükre – a Donyec-medence szénbányáiba. Ugyancsak kényszermunkára. A Kelet felé visz a vonat című fejezet nekik állít emléket.

A könyvben olvasható többi, az elmúlt harminc esztendőben keletkezett írás szintén látlelet: a legtöbbet szenvedett kárpát-medencei magyar nemzetrész tagjainak a túlélésért, a megmaradásért vívott hősies küzdelmét mutatja be.