ELSŐ UTAZÁS: A KONGÓTÓL A NAGY TAVAKHOZ
A Kongó torkolati vidékén
Fölfelé a Kongón
A Kongó mellől a Tanganyikához
A Tanganyikától a Meru-tóhoz
MÁSODIK UTAZÁS: A BELGA-KONGÓ SZÍVÉBEN
A Kongótól Kongóig
Bennszülött szokások a Kvilu mentén
A bambalák országában
Kolokotoban
Egy fekete zsarnok
Délnek indulok
A bajakák közt
Visszatérek Kolokotoba
Kolokoto-ból Luanoba
Bahuanák és bajanzik között
Idilli élet Luanoban
Európai telepek – Vándorélet
Egy afrikai Napoleon
Hogy bánjunk a bennszülöttel? – A feketék jelleméről
Utolsó békeküldetésem – Búcsú a bambaláktól
HARMADIK UTAZÁS: VÁNDORLÁSOK A KASZAI-MEDENCE NÉPEI KÖZÖTT
A tengerpartról a Szankuru mellékére
Egy afrikai király udvarába
Ismeretlen népek között
Vissza a Kongóhoz
A végzet úgy akarta, hogy az első magyar Afrika-utazó, Magyar László nélkülözésektől, betegségtől, csalódásoktól és küzdelmektől megőrölve, álmainak földjén fejezze be hányatott életét.
Torday Emilt is majdnem utolérte ugyanez a sors. Első utazásán, amikor legmesszebbre járt vándorlásainak kiinduló pontjától, majdhogynem megérkezett ő is a végső állomásra, ahonnan nincsen visszatérés. A Tanganyika rengetegeiben ő felette is ott lebegett a Magyar Lászlók és a Livingstone-ok végzete. Életét hűséges néger szolgája mentette meg, – annak a lenézett emberfajnak gyermeke, amelynek ma Torday Emil egyik leghivatottabb európai ismerője.