A könyvben különböző játékok – Csipi Csóka, Kiolvasó -, találós mesék, tréfák és közmondások találhatóak.
Részlet a könyvből:
„Tréfák
A halastó
Mátyás király, az igazságos, híres volt arról is, hogy nagyon szerette a természetet. Hegyek, erdők, folyók, tavak, mind gyönyörködtették szemét, lelkét. Királyi kertjében is volt egy halastó, amely körül hosszasan el-elsétálgatott, amikor királyi gondokban főtt a feje.
Különös formájú volt ez a halastó. Szabályos négyzet alakja volt, mintha csak léniával húzták volna mind a négy partját. És a tó mindegyik sarkában hatalmas, ezüstlevelű nyárfa emelte a magasba lombkoronáját.
E tó körül sétálgatott a nagy király sok, sok nyári alkonyaton. Szerette a tó hűs vizét, a tóban úszkáló gyönyörű halakat, szerette elhallgatni a nyárfa ezüstös leveleinek susogását, amint az esti szellő meg-megrezegtette és szerette magát a sétát is a tó körül.
Egy balatoni halászmester is hírét hallotta a nagy király szép halastavának és örömet akart szerezni a királynak. Ami legszebb, legnagyobb balatoni halat csak fogni tudott, azt mind elküldte, hatalmas vizes dézsákban, a királyi udvarba.
Meg is örült Mátyás a ritka ajándéknak. Félszáznál is több pompás balatoni hal úszkálhat most már a halastavában. Azaz csak — úszkálhatna . Mert ennyi nagy halnak szűk most már ez a halastó. Legalább is kétszer ekkora halastó kell azoknak.
Elő is hívatta tüstént a fő-fő építészmesterét.
— Meg kell nagyítani ezt a tavat! — mondta a nagy király.
— Lehet, felséges uram.
— De kétszer akkorára , mint amilyen most.
— Azt is lehet, királyom.
A király most a nyárfákra mutatott:
— Csakhogy én annyira szeretem ezt a négy nyárfát, hogy nem engedem egyiket sem kivágatni.
— Nem is vágatjuk ki , királyom.
— De még átültetni sem engedem ám!
— Nem is fogjuk átültetni, királyom.
Elgondolkozott a király:
— Igen ám, de a tónak ezután is szabályos négyzet alakúnak kell maradnia! Meg tudod-e így is nagyítani ?
A fő-fő építészmester mélyen meghajolt a király előtt:
— Igen, uram, királyom, így is meg tudom nagyítani, még pedig éppen a kétszeresére.
Csodálkozva nézett r á a nagy király:
— Hát hogyan csinálod meg ezt?
— Csak bízzon meg felséges királyom vele, meg is csinálom. Ha parancsolja, holnap reggelre meg is leszünk vele. És a tó kétszer akkora lesz, mint most, négyzet alakú lesz, mint most és a négy nyárfa is ott fog állani, ahol most. . . .
Egész éjjel száz meg száz munkás ásott, dolgozott a halastó körül és reggelre kelve a király még egyszer akkora tavat talált a kertjében a négy nyárfa között. E z is négyzet alakú volt, csakhogy a négyzet négy sarka más irányban állott.
Vígan úszkált a nagy halastóban a sok balatoni hal és a király örömmel nézte el az új, nagyobb halastavát. És jutalmul annyi arannyal ajándékozta meg a fő-fő építőmesterét, ahán y hal a tóban úszkált. Pedig kerek szám száz hal is volt ám ebben a tóban.”