Menu

Benedek Elek: Honszerző Árpád (Hangoskönyv)

Az eredetileg 1907-ben napvilágot látott Honszerző Árpád életrajzi regénnyé összeálló legendárium. A legendafeldolgozás a ködbevesző őstörténet egyik meghatározó állomásától, a Dnyeszter menti táborhelytől a honfoglalásig, illetve Árpád 907-ben bekövetkezett haláláig követik nyomon vezér és népe sorsát.

benedek-elek-honszerzo-arpad-hangoskonyvRészlet a hangoskönyvből:

“Alkonyodott, mikor a görög császár követei Árpád sátra elé értek. Az idegenek láttára nagy tömegekben verődtek össze a magyarok, férfiak, nők, gyermekek. A férfiak, különösen az öregebbrendűek, jól ismerték a «kemény» Niketászt, hisz gyakran fordultak meg a görög császár városában, a fényes Bizánczban. Ide vitték foglyaikat, ide a pusztákon és rengetegekben elejtett vadak bőrét s hoztak cserébe selymet, bársonyt, drága ékszereket s csengő aranyakat. Jó ismerősként fogták körül Niketászt és embereit s az asszonyok vágyakodva szemlélték a zsákokat: mi drága selymek lehetnek azokban! Vajjon jut-e nekik azokból? A cselédnép serényen forgolódott a követek körül, leemelték, vitték a zsákokat a sátor elé, egy halomba rakták. Egy része meg a lovakat vette gondjába, vezették a szárnyékokba, megkötötték s illatos szénát vetettek eléjük.

– Juthatunk ma a fejedelem színe elé? – kérdezte Niketász Leventét.

– Ma nem, – mondotta Levente. – A magyarok fejedelme csak a törzsek vezéreinek jelenlétében fogadhatja más országok követségeit. Nemcsak a fejedelemnek, de a vezéreknek is hallani kell, hogy miben jártok. Akkor aztán egybehívják mind a nemzetségek főbbjeit is s együtt határoznak: mit feleljenek a ti kérésetekre. Ez a magyar törvény.”

A HONSZERZŐ ÁRPÁD HANGOSKÖNYV LETÖLTÉSE

Kategóriák