Menu

Charles Lorre: Csempészháború (hangoskönyv)

csempeszhaboruHa Lorre nem pofozza fel a csapost és Kockás nem akarja ellopni a kocsmáros szemét, aznap nem futnak bele Mágnás Kazimírba, egy derék őrmesternek nem kell idegkimerültséggel küzdenie, Lilike nem cincog egy fészer előtt, és a Fekete Kéz nem veszíti el embereit és élete legnagyobb zsákmányát. Kockás azonban nem állta meg a dolgot – így hamarosan kitör a csempészháború…

Részlet a könyvből:

“Az egész baj ott kezdődött, hogy Kockás kilopta a kocsmáros bal szemét. A kocsmáros eddig is szemtelenül viselkedett, eddigi szemtelenkedése azonban elenyészően csekély volt ahhoz viszonyítva, amit akkor produkált, mikor a szó legteljesebb értelmében szemtelen lett. Kockás azonban nem maradt adós. Illetve adós maradt, de csak anyagiakban. Szemtelenségben nyugodtan felvehette a versenyt Murdoque apóval és elég pofátlan volt ahhoz, hogy mikor a kocsmáros bal szeme már a birtokában volt, vigasztaló és biztató hangon megjegyezte.
– Nem baj, öreg Murdoque! Légy nyugodt! Szemesnek áll a világ!
De Murdoque akkor még nem válaszolhatott erre az elítélendő pimaszságra érdemlegesen, mert egyelőre fogalma sem volt róla, hogy ismert tettesek eltulajdonították a bal szemét.
A dologhoz még hozzátartozik az az említésre alig méltó mellékkö- rülmény, hogy pillanatnyilag hitvány anyagi zavarokkal küzdöttünk. Olyannyira, hogy komoly gondot okozott az aznap délutáni fogyasztásunk pénzügyi rendezése. Ez persze nem úgy értendő, hogy nekünk okozott gondot, hanem a kocsmárosnak. Mi ugyanis az első pillanattól kezdve tudtuk, hogy nem fogunk fizetni. Murdoque, a kocsmáros, viszont később tudta meg, mikor már legfeljebb hasfelmetszés útján juthatott volna ismét elfogyasztott értékes árujához. Mikor aztán mégis megtudta, hogy baj van a cech rendezése körül, módfelett üvöltött.
– Mindent értek! – kiabálta. – Csak az nem megy a fejembe, hogy ha két ilyen hitvány csibész egy vas nélkül jön be fogyasztani, honnan veszi a bátorságot a pimaszkodáshoz? Ököllel ütöttétek az asztalt, csengettetek a poháron, mert a csaposom lassan mozgott, sőt, ha jól emlékszem, még pofonokat is ígértetek neki!
– De nem tartottuk meg! – védekezett komoly arccal Kockás.
– Hogyhogy nem tartottátok meg? Én a saját szememmel láttam,
amikor pofon ütöttétek a csapost!
– Ezt senki sem tagadja! – mondtam higgadtan.
– De hiszen éppen most mondta Kockás, hogy nem tartottátok
meg!
– A pofonokat nem tartottuk meg! – magyarázta türelmesen
Kockás. – Az ígéretet igen!
A kocsmáros mély lélegzetet vett.
– Hát tudod, Kockás – mondta –, veled azért nagyon nehéz!…
– És velem nem? – kérdeztem kissé sértődötten. Fáradtan legyintett.
– Veled is!… Nagyon összeszoktatok! Megjegyzem, csak így érthető a dolog! Szerintem egy ember egyedül nem is tudna ilyen mértéktelenül pimasz lenni! Ahhoz kettő kell!”

A CSEMPÉSZHÁBORÚ HANGOSKÖNYV LETÖLTÉSE FEJEZETENKÉNT

  1. Két fiatalember felad egy levelet (30:46 min, 29,1 Mbyte)
  2. Mágnás Kazimir megmagyaráz valamit (33:18 min, 32,0 Mbyte)
  3. A fekete vitorlás gazdát cserél (23:44 min, 22,7 Mbyte)

Kategóriák