A Duna-parti nagyon előkelő Trombita-szálló portása ijedtében megdermedt. Tizenöt éve áll itt, ebben az aranygombos kabátban, a kocsifelhajtó előtt, de ilyen még nem volt! Buda felől egy mentőautó jön, szabályszerű szirénázással, majd elkanyarodik a hídfőnél, megáll a Trombita-szálló előtt, a mentőautóból egy nagyon szép, fiatal hölgy száll ki, azt mondja a mentőorvosnak, hogy várjon, a sofőrnek odaad valami pénzt, és egyenesen besiet a főkapun.
Értsük jól meg a portást: Itt már állt meg olyan Rolls-Royce autó, amiből az egész világon csak egy darab volt, és külön az utasa számára készült. Itt már stoppolt tizenkét cilinderes Maybach kocsi úgy, hogy egyetlen sárgömbnek látszott az egész. Ide már megérkezett a nyolcvanas években egy bohém angol trónörökös, élő leányfejekkel díszített batáron, és jött valaki Perzsiából tizenhét autóval egyszerre.
De mentőkocsin még nem érkezett vendég a Trombita-szállóba.
Részlet a könyvből:
„Néhány szót Kovács Ágnesről. Kovács Ágnes három héttel ezelőtt még manöken volt, amikor Kerényi reklámfőnök megígérte, hogy behozza az Általános Áruházba, a nőidivat-osztályra. Kovács Ágnesnek az öccse zenedébe járt, az apja egy nagy gyárnak ügynökölt, de éppen nem volt munka. Kovácsné a háztartást vezette volna, de háztartás nem volt. Azt a szegényes, egyfogásos ebédet nem kellett különösebb gazdasszonyi adminisztrációval igazgatni. Most már úgy volt, hogy Palit nem lehet tovább taníttatni, és összeköltöznek mind Anna nénivel, amikor Kerényi jött az állással és Vass úrral.
Megmagyarázta Ágnesnek, hogy Vass úrnak szüksége van valakire, de ezt ne értse félre. Vass úr, inkább a kedélye miatt, rászorul egy fiatal hölgy társaságára, aki uzsonnázgat vele, zenét hallgat a Duna-parton, ha nem így volna, akkor ő, Kerényi, bele sem avatkozna az ügybe. Ágnes tehát megőrzi szabad kezét. Mondta Kerényi, aki hirdetési ügynök volt, és így az Általános Áruházak reklámját is intézte.
Szerinte Ágnesnek képeztetnie kellene a hangját, és ő, aki már régen érzi, hogy menedzsernek született, akár amerikai szerződést is szerezne számára. Persze, ezt nem lehet holmi ócska divatrevükön elérni, ehhez start kell. Ehhez szükséges, hogy valaki elindítsa, taníttassa, levegye a család válláról az anyagi gondokat, és Kerényi szerint ilyen ember Vass úr.
Kerényi tehát egy napon közölte Ágnessal, hogy este a Trombita-szállóban vacsoráznak, és bemutatja Vass úrnak. Ágnes akkor már a nőidivat-osztályon dolgozott az Általános Áruházban, és látta is Vass urat az iroda felé vezető folyosón, amint búsan ballagott. Vass úr ötvenkét éves volt, alacsony, kövér, őszes, mélabús szemű.
Ágnes ekkor gondolta, hogy a szanatóriumi kezelés talán alkalmas lenne arra, hogy a most már sürgető döntést valamiképpen elodázza. Szeretett volna olyan helyzetben találkozni az áruház igazgatójával, hogy ne legyen harag közöttük, és mégse kényszerüljön nyájasabbnak lenni Vass úrhoz, mint ahogy szeretné. Ha betölti ezt a hónapot, akkor már háromhavi felmondás jár, és abból sok mindent lehet csinálni. De öt nap múlva elseje, ezt a felmondást hát meg kell úszni!
Így történt hirtelen rosszulléte a Trombitában és beszállítása a Lakos Szanatóriumba.
A BOSZORKÁNYMESTER KÖNYV LETÖLTÉSE