Az olvasó elsőre azt gondolja, hogy pajzán históriákat, humoros történeteket olvas egy csokorba kötve, de egyszerre csak rádöbben – többről van itt szó: Franciaország történelmének fonákjáról.
Feltűnik a regény lapjain Nagy Drákó király (Nagy Károly), a hatalmas pingvin birodalom megalapítója, Szent Orberose (Jeanne d’Arc), Franciaország, azaz Pingvinország védőszentje, Trinco (Napóleon), a nagy hadvezér, aki hadjárataival nyomorúságba döntötte hazáját.
Részlet a könyvből:
„Szent Maël egy szép napon az óceán partján leült egy kőre, melyet forrónak talált. Azt hitte, hogy a nap tüzesítette föl, és hálát adott érte a világ Teremtőjének, nem tudván, hogy az ördög pihent volt rajta.
Az apostol az yverni szerzeteseket várta, akiket megbízott, hogy hozzanak magukkal egy hajórakomány szövetet és bőrt Alka szigete lakóinak fölöltöztetésére.
Nemsokára látta, amint a bárkából kiszállott a Magis nevű szerzetes, ládát cipelve a hátán. E barát erősen szent hírben állott.
Amint az öreghez közeledett, a ládát letette a földre, és kabátja ujjának alsó felével megtörölvén homlokát, így szólt:
– Nos, atyám, hát fel akarod öltöztetni a pingvineket?
– Mi sem szükségesebb, fiam, mint ez – válaszolta az öreg. – Mióta Ábrahám családjába bekebeleztettek a pingvinek, Éva átkában részesednek, és tudják, hogy meztelenek, amit pedig nem tudtak annak előtte. És itt az ideje, hogy fölöltöztessük őket, mert íme, elhull a pelyhük, ami átváltozásuk után megmaradt.
– Ez igaz – monda Magis, tekintetét végighordozva a parton, és látta, amint a pingvinek apró rákok halászásával foglalatoskodtak, kagylókat szedtek, daloltak vagy aludtak. – Igaz, meztelenek. De nem gondolod-e, atyám, hogy jobb lenne őket meztelenül hagyni? Miért öltöztetnéd fel őket? Mihelyt ruhát fognak viselni és alávettetnek az erkölcsi törvényeknek, rettentő gőg, aljas képmutatás és fölösleges kegyetlenség fogja megszállni őket.
– Hát lehetséges-e, fiam – sóhajtott az öreg -, hogy ily rosszul értelmeznéd az erkölcsi törvények hatását, melyeknek még a pogányok is alávetik magukat?
– Az erkölcsi törvény – felelte Magis – arra kötelezi az embereket, akik állatok, hogy másképpen éljenek, mint az állatok, ami kétségtelenül nehézségekkel jár, de amellett hízeleg is nékik és megnyugtatja őket; és minthogy gőgösek, gyávák és örömre éhesek, szívesen alávetik magukat a kényszerűségeknek, hiszen ezekből táplálkozik hiúságuk, és ezekre alapítják jelen biztonságukat és jövendőbeli boldogságuk reményét… Ez minden erkölcs alapja… De ne kalandozzunk el. Társaim most hajózzák ki a szigeten szövet- és bőrszállítmányukat. Gondold meg, atyám, még nem késő! Súlyos következményekkel járó dolog felöltöztetni a pingvineket. Jelenleg, ha egy pingvin férfi megkíván egy pingvin nőt, tudja pontosan, mit kíván, és sóvárgása határát megszabja a sóvárgott tárgy pontos ismerete. E pillanatban a parton két vagy három pingvinpár szerelmeskedik a napon. Nézd, mily természetesek! Senki sem figyel rájuk, és akik szerelmeskednek, mintha ők maguk sem lennének a dologgal túlságosan elfoglalva. De ha fátyol fogja fedni a pingvin nő testét, a pingvin férfi nem tud majd ennyire helyesen számot adni arról, hogy mi az, ami a pingvin nőhöz vonzza. Határozatlan vágyai elárasztják álmait és ábrándjait, és végre meg fogja ismerni, atyám, a szerelmet és őrült fájdalmait. És ezalatt a pingvin nők szemlesütve, összecsücsörített ajakkal oly arcot fognak vágni, mintha fátylaik alatt kincset őriznének!… Ó, mily szánalmas dolog!”
A PINGVINEK SZIGETE KÖNYV LETÖLTÉS