LETÖLTÉS PDF ÉS EPUB FORMÁTUMOKBAN
A fiatalember, aki egész idő alatt figyelmen kívül maradt, újságja mögül kihallgatta a társalgást és élesen figyelte a bírót.
Az utóbb elhangzott heves szavak után felállt, és úgy közeledett az asztalhoz, hogy magára vonja a bíró figyelmét.
– Towel bíró! – szólította meg nyugodt, határozott hangon, mire az egész társaság elnémult. – Towel bíró! Maga az életére akar törni mindenkinek, aki kételkedik a szavaiban! Ám legyen, én azonban annál még többet is teszek, minthogy kételkednék. Tanuk előtt a képébe mondom, hogy sohasem küzdött meg becsületes párbajban, azt is kijelentem, hogy maga egy hazug gazember és többszörös gyilkos.
A bíró erre a megszólításra felugrott. Dühtől habzó szájjal megint tőréhez kapott, felemelni azonban már nem merte, mert észrevette, hogy a fiatalember jobb kezével belső zsebében egy revolver markolatát fogja.
– Maga meg kicsoda, hogy ilyesmit merészel állítani? – ordította az idegen felé.
– Egy olyan ember fia vagyok, akit maga gyáván meggyilkolt.
– Nem ismerem magát, és maga sem ismer engem – ordította tovább a bíró remegő hanggal – és csak tévedésének köszönheti, hogy itt helyben nem büntetem meg ezért a rágalmazásért.
– A nevem majd a fülébe fogom súgni, amikor kezeim között kileheli utolsó leheletét – válaszolta az idegen – és azt, hogy pontosan ismerem magát, itt helyben bebizonyítom: George Evans! George Evans! Ezer mérföldet utaztam azért, hogy megbosszuljam rajtad apám meggyilkolását és anyám szomorú halálát! Georg Evans, azért jöttem ide, hogy agyonlőjelek ott azon a székeden. Senki se állíthassa azonban azt, hogy apám fia meggyilkolt egy embert, legyen az akár a legnagyobb gazember, anélkül, hogy legalább lehetőséget ne adott volna neki arra, hogy megküzdjön az életéért. George Evans! Lehetőséget adok neked arra, hogy életedben először nyílt küzdelemben álljál ki ellenségeddel szemben.
Mint akit villámcsapás ért, úgy rogyott le a bíró valódi nevének hallatán, amint azonban meghallotta, hogy meg kellene küzdenie az életéért, ördögi vigyor suhant át sivár arcvonásain, és minden pimaszságát összeszedve így kiáltott: Nevezd meg az órát, a helyszínt és a fegyvert, és nem feleslegesen kell majd várakoznod rám.
A fiatalember tudomásul vette a kihívást, és a társaság többi tagjának fenyegető tekintetét figyelmen kívül hagyva kisétált az ajtón.