EGY HAMISPÉNZVERŐ VÁRÚR
1. fejezet: Eckehardus mestert elrabolják
2. fejezet: A főúri pénzhamisítók
3. fejezet: Jeszenő-vár titkai
4. fejezet: A király levele
5. fejezet: A két Simon mester
6. fejezet: A királynál
7. fejezet: A szabadulás
8. fejezet: Az éjjeli ostrom
9. fejezet: Homonnay Gábor tréfája
AZ ELTŰNT HADIFUTÁROK
A GYŐRI ÉRCKAKAS
1. fejezet: A füstbement menyegző
2. fejezet: Az elrabolt menyasszony
3. fejezet: Az ostrom
HALLER GÁBOR FEJE
ZRÍNYI TITOKZATOS HALÁLA
LIPÓT CSÁSZÁR GYERTYÁI
1. fejezet: Az életmentő
2. fejezet: A császár hálája
Részlet a könyvből:
„Ezerötszáznegyvennyolcat írunk…
Egy derűs vasárnapon az augsburgi származású Eckehardus ötvösmesternek a budai Szent György-tér sarkára néző boltja előtt nagy tömeg álldogált. Szájtátva bámulták Kecsethy Márton veszprémi püspök, Büdy Mihály beregi főispán és Báthory György meg Csulai Móré László főurak fényes öltözékben hivalkodó csatlósait és inasait, akik gazdáikra várakozva az ötvösbolt előtt álldogáltak és vígan tereferéltek a bámészkodó asszonynépséggel.
Az uraságok benn voltak az ötvösboltban, ahol a mester szőkehajú leánya és legényfia segítségével egymásután szedegette elő a nehéz tölgyfa-szekrényekbe zárt és finom vörös bőrtokba helyezett arany kincseket és ékköves ékszereket.
A püspök őkegyelmessége egy keleti karbunkulusokkal és gyémántokkal kirakott nehéz aranykeresztre alkudott, a főurak gyűrűket és köves forgókat vásároltak, miközben a mesterrel az ezüst és egyéb fémek aranyozásáról vitatkoztak.
– Igaz-e az, Eckehardus mester, hogy kegyelmed minden fémet úgy meg tud aranyozni, hogy senkise tudja megkülönböztetni az igazi aranytól? – kérdezte Báthory György odavetve.
– Való igaz, kegyelmes uram, és erre a találmányomra büszke vagyok, mert sem a hazai, sem a külföldi ötvösmesterek közül senki sem tudja utánozni.
– Hm! Ez nehéz pénzt érő találmány! És hogyan csinálja ezt, mester uram? – kérdezte Büdy Mihály főispán.
Az ötvösmester a fejét rázta:
– Hiába magyaráznám azt kegyelmességteknek! Annak megértésére a fémek tudományában és az ötvösmesterségben járatosnak kell lenni.
– No és ha járatosak lennénk ezekben a mesterségekben, akkor elárulná kegyelmed? – kérdezte Móré László érdesen.
– Szó sincs róla! Ez az én mesterségbéli titkom. Sokat fáradtam, próbálkoztam és kísérleteztem, amíg feltaláltam. De amennyi hasznot hoz, legalább annyi bosszúságom és bajom van vele – felelte keserűen.”
A TITOKZATOS VÁR KÖNYV LETÖLTÉSE