AZ I. KÖTET ÉS A II. KÖTET LETÖLTÉSE
Végigrobogtak az ősi Egyiptomon, átkeltek a Núbiai-sivatag homoktengerén, megküzdöttek a Berber-hegyek kopár sziklacsoportjaival, a trópusi tüskebozóttal és behatoltak a Nap tüzében égő őserdő vad dús sűrűjébe.
Mindezt teljesen normális túraautón, alig két és fél hónap alatt, minden tervezgetés és felkészülődés nélkül, a hirtelen támadt gondolatot úgyszólván máról holnapra megvalósítva.
Részlet a könyvből:
„Afrikai utazás automobilon ma már nem tartozik a lehetetlenségek közé. A német Paul Graetz 1907. évi automobilexpedíciója Német-Keletafrikából kiindulva, elérte a nyugatafrikai tengerpartot. Ez volt az első. Azóta már több automobil győzte le a fekete földrész terep- és időjárás viszontagságait.
A francia Szahara- és az angol Fokföld—Kairó-expedíciók a közelmúltban fejeződtek be sikeresen. Afrika kulturált vidékein a gépkocsik száma rohamosan növekedik s már csak rövid idő kérdése, hogy ez a modern szállító eszköz végleg meghódítsa az ősi világrészt
Nem volt szándékunk valami rekordteljesítményt elérni, amikor egyiptomi utazásunkat elhatároztuk.
Igazában fogalmunk sem volt róla és megvallom, nem is igen törődtünk azzal, hogy vájjon meddig jutunk előre a gépkocsival. Hogy azután a fejlemények során a Szudánt is bevontuk útitervünkbe és végül mégis mint elsők tettük meg ezt a közel 3000 kilométeres utat, majdnem véletlenül, teljesen önmagától adódott.
Csak most, amikor úgyszólván útközben ébredtünk annak tudatára, hogy mégis csak rekordot állítottunk fel és az elsők voltunk, akik erre az utazásra vállalkoztunk, érzem az úttörő megelégedettségét s nem adnám szerzett tapasztalataimat a világ minden kincséért sem.
Könyvem célja, hogy a szíves olvasót és főképpen a kalandokat szerető ifjúságot megismertessem ennek a kalandos utazásnak a történetével.”