Elfojtott romantikus szenvedély, misztikusság, bolyongó szellemek, a jó és a rossz küzdelme…
Egy Holm Dávid nevű züllött ember tüdővérzéssel fekszik a komor, fagyos templomkertben. Még nem sejti azt a borzalmas dolgot, hogy neki kell felváltania a Halál kocsisát, aki az óévben ezt a hálátlan tisztet betöltötte…
„De vígasztalásul hallja, hogy az öreg szekér tényleg közeledik. Az egész idő alatt a szekér farészei nyikorognak, zörögnek és a kenetlen kerekek csikorognak és az egész oly nyomorúságosan hangzik, hogy attól kezd félni, hogy az egész szekér darabokra hull, mielőtt még elérne hozzá, ahol fekszik.
Rettentő lassan mozog és ő, aki egyedül és segítség nélkül fekszik ott, nyugtalankodik és azt hiszi, hogy több időbe kerül odahajtani, mint tényleg. És hát micsoda szekér lehet az, amely újév éjszakáján behajt a templomkertbe, hát nem tud ott kívül maradni. Talán a kocsis be van rúgva, azért veszi ezt az utat. Na, ez aligha lesz segítségére.
„Persze ez a nyikorgás az, ami elkedvetlenít, Dávid,” gondolja. „A kocsi nem tért le a másik fasor felé, amint azt itt fekve képzeled, hanem egyenesen feléd tart.”
A jármű alig van már pár lépésnyire tőle, de hát ez a borzasztó nyikorgás, ami teljesen bátortalanná tette. „Ma este nincsen szerencséd, Dávid,” gondolja. „Meglátod, hogy egy újabb szerencsétlenség közeledik feléd. Valami súlyos úthenger vagy ilyesmi jön és keresztülgázol rajtad.”
A következő percben meglátja, hogy mi az, amire várt és bár az nem volt valami kövező henger, mely azért jött, hogy összetörje, mégis az majdnem halálra ijesztette.
A szemét éppen úgy nem tudja megmozdítani, mint bármely más testrészét, miért is csak azt láthatja, ami közvetlen előtte van. Amint a nyikorgó jármű közeledik oldal felől, így csak darabról darabra látja. Az első, amit meglát, egy öreg lófej szürke sörénnyel és félszemére vak, mely éppen felé fordult. Azután jön a lónak az eleje, sántán és a hám kitoldozva spárgával és nyírfahánccsal és piszkos bojtokkal díszítve. Így aztán látja az egész nyomorult gebét, a nyomorult járművet eltörött karfájával, rozoga, dülöngöző kerekeivel, közönséges piaci szekér, de annyira rossz állapotban, hogy senki sem akarna abban valamit szállítani.”